Forum Romanum, Palatinus, Colosseum

CEterum censeo, a Forum unalmas. Kövek, kövek, kövek. Legalább a fejemben ott egy pár történet, hála Steven Saylornak, hogy hol, mi történt. De akkor is. Legalább egy kis részt megcsinálhatnának. Itt van, szerintünk ilyen volt, erre használták, a törikönyvedben látott csókák ezt meg ezt csinálták itt. Eddig eredeti, ettől a téglasortól remake. 

A PAlatinus romantikus sétára alkalmas lehet, mivel tele van sehová sem vezető és semmilyen látványosságot nem rejtő hellyel. De a legjobb része, amikor hosszú elterelés után kiszabadulunk, hogy végre a Colosseumot vegyük be.

A COlosseum lassan adja magát. Elsőre ott a vvvááááóóó élmény, aztán jön a kövek,kövek-melankólia, és akkor, ahogy ott állunk az aréNa maradékával szemben, egyszercsak beszippant. Kergetjük a napfényt a köveken, szobrot játszunk és többet fotózunk, mint a japánok, mert minden lépcsőfordulóban találunk valamit, amit haza kell vinni. És végre kész az emeleten a Constantinus kiállítás, aminek részeként láthatunk képeket a képzeletből, hogy milyen lehetett egy nap a Colosseóban, ahol mindenki mulatott, panem et circenses, csak éppen a menők jobb helyeken ültekés nyilván a vécéjük is elegánsabb volt. Merthogy ha játékok voltak, azok egész nap tartottak. Egy zseniális tabló bemutatta, hogy mi minden folyt a porond alatt azért, hogy a porondon folyamatosan folyhasson a vér. EGészen modern színpadtechnikájuk volt. És persze rengeteg rabszolga, aki működtette.

A naplemente csodaszép a Colosseumból, érdemes kivárni. PErsze csak tavasszal és ősszel. NYáron szerintem nincs nyitva sötétedésig.